Gondolatok egy szakmai kirándulásról

Látogatás Brüsszelben, az Európai Parlamentben

Amikor október végén megtudtam, hogy én is tagja leszek a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által szervezett „EU delegációnak”, nagyon megörültem, hiszen a fővárosi iskolák közül csak két könyvtárostanárt ért ez a megtiszteltetés.

Nagyon mozgalmas év van mögöttünk. Iskolánk, a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 2011-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Vetélkedők, versenyek, megemlékezések, ünnepélyek, kiállítások színesítették a centenáriumi tanévet.

Novemberben a végéhez közeledett a Tudásdepó Expressz ’’Budapest iskolai könyvtári hálózatának fejlesztése az élethosszig tartó tanulás érdekében’’ pályázat keretében kiírt, két tanévet átölelő Apróságokból világváros könyvtári vetélkedő, amire iskolánkból hat csapat nevezett. A diákok szinte mindennapos vendégei voltak a könyvtárnak, egy éven keresztül bújták a lexikonokat, könyveket, folyóiratokat hogy minél pontosabban és jobban válaszoljanak a kéthetente feltett kérdésekre. Nagyon lelkes, nagyon jó kis diákkör alakult ki, akik vidáman, jókedvűen, nagyszerű csapatmunka keretében versenyeztek.

Minden fórumot megragadok, hogy megköszönjem nekik a kitartást, odafigyelést, türelmet; dicséret illet mindenkit, de elsősorban a Teleki Társaság csapatot, akik a harmadik helyet szerezték meg a fővárosi iskolák között.
November közepén a dobogósok jóízűen elfogyasztották a „díjat” – egy vacsorát, a Károlyi étteremben, lassan lecsendesedtek az események, és máris elérkezett a nagy utazás.

Szó szerint, hiszen közel 15 órás út után értünk az adventi hangulatú, de szinte tavaszi napsütötte Kölnbe. A jó levegő, a séta, a környezet, a dóm égbetörő kupolái rögtön feledtették velünk a buszút fáradalmait.

Késő délután gördült be a busz Brüsszelbe, a szálláshelyünkre; a kíváncsiság a fényárba úszó belvárosba csábított minket, de már csak egy rövid sétára futotta erőnkből.

A következő nap az Európai Parlamenttel ismerkedtünk.
Először a Parlament egyik munkatársa, Láng Péter úr tartott egy nagyon jó hangulatú, színvonalas előadást.
Beszélt az Európai Parlament szerepéről, fontosságáról, a Parlament munkájáról. A Parlament az Európai Unió egyetlen olyan testülete, amit közvetlenül választanak. A 736 képviselő az EU 27 tagállamának 500 millió állampolgárát képviseli.
Láng Péter úr kitért a különböző uniós szerződésekre, a Parlament jogalkotási szerepére. Nagyon érdekes volt a prezentáció azon része, hogy vajon mire megy el az Unió pénze.

A tájékoztató előadás után Deutsch Tamás néppárti magyar parlamenti képviselő beszélt röviden a munkájáról.
Szerencsénk volt, mert látogatásunk időpontjában a Parlament éppen ülésezett, így a karzatról élőben követhettük nyomon a plenáris vitát. Mivel a képviselők az EU bármely hivatalos nyelvén felszólalhatnak, mi a fejhallgatón keresztül szinkrontolmácsolást hallottunk.
Az ülésteremben éppen az aktuális költségvetésről alkotott véleményeket ütköztették a különböző frakciók képviselői, ki-ki vérmérséklete szerint. Nagyon nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem az energiatakarékosság és a munkahelyteremtés; ezenkívül az uniós pénzek elosztása és a tagállamok finanszírozása. Egy idő után el-elkalandozott a figyelmünk, kapcsolgattuk a gombokat, belehallgattunk még a 23. hivatalos nyelvbe - ír - is, és szinte Bábel tornyában éreztük magunkat.
A parlamenti „munka” után délután felkerestük Brüsszel egyik nevezetességét, az Atomiumot. A 102 méter magas emlékmű a vas kristályrács szerkezetén 165 ezer szeres nagyítása. Brüsszel jelképe a Manneken Pis, vagyis a pisilő kisfiú. Általában beöltöztetik valamilyen aktualitás szerint. Mivel mi pont december 1-jén, az AIDS világnapján láttuk, az aktuális „öltözék” magáért beszél. Sétáltunk a főtéren, megcsodáltuk az óváros patinás házsorait és magunkba szívtuk magunkba a karácsonyi készülődés levegőjét. És bizony be-bemerészkedtünk a szebbnél szebb és egyre csak hívogató ’csokiboltokba’.

Szívesen töltöttünk volna Brüsszelben még egy pár napot, de sajnos várt minket egy hosszú buszút – hazafelé. Pihenésképpen még megnéztük a karácsonyi nürnbergi vásárt, és nagyon fáradtan, de élményekkel gazdagon értünk a hajnali órákba Budapestre.

Szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért, köszönöm Bacsó Ildinek és Kovács Diának hogy részt vehettem ezen a kiránduláson. Nagyon jó tapasztalatokat szereztem, sok – eddig ismeretlen – kedves kollégával ismerkedtem meg, és remélem, hogy ezek a kapcsolatok a későbbiekben is gyümölcsözőek lesznek.