Bejegyzések
Iskolánk 100. évfordulója tiszteletére
Régi, elsárgult felső kereskedelmis értesítőket, Telekis évkönyveket lapozgatva, olvasgatva próbálom elképzelni, vajon milyen lehetett az a „komoly munkaiskola, ahol az élet hivalkodásának nincs helye…ékszert egyetlen leányon sem tűrünk, selyemrongyozást szigorúan tiltunk.” (1928/29)
Hogyan éltek, mit gondoltak, tanultak, olvastak a „télen egyforma kék-kalappal, s nyáron egyforma fehér-kalappal, … kék vagy fekete berakott aljban, fehér vagy fekete harisnyában” iskolába járó „serdülő leányok” ?(1928/29)A könyvtár történetéről sajnos elég keveset tudunk, az iskolai értesítők, évkönyvek szolgálnak némi információval.
Az 1916/17-es értesítő szerint „visszakapta régi kis helységeit a tanári és az ifjúsági könyvtár… és a Tekintetes Tanács az ifjúsági könyvtár pótlására – soron kívül – 370 koronát utalványozott”.
Már az 1910-es évek végén is értő kezek gondoskodtak a iskola könyvtár anyagának gyűjtéséről.
Bizonyítják ezt a még ma is polcon lévő ezerkilencszázas évek elején kiadott munkák pl. Arany László, Vajda János, Gyulai Pál, Cholnoky Jenő, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Jósika Miklós, Petőfi Sándor művei; és a kézikönyvtár szép kötésű, aranyozott feliratú kézikönyvei: Franklin kézilexikona, Pintér: A magyar irodalom története, Acsády: A magyar birodalom története, Szalay-Baróti: A magyar nemzet története, Hóman-Szekfű: Magyar történet, Wells, H.G.: A világtörténet alapvonalai, Nuovo Dizionario Italiano-Tedesco stb.
Mennyi mindenről tudnának ezek a könyvek mesélni!
