Apróságokból világváros 16. forduló

Egészségügy

1.feladat – Egészségügy a középkorban

Természetesen az egészségügynek is van történelme. Erről olvashatsz a következő szövegrészletben. Feladatod a hiányzó adatok kiegészítése! (7 pont)

Bp. helyén állt régi települések közül a római kori ……………………..eü-i állapotáról vannak adataink. Az ásatások bebizonyították, hogy ez a város a kor színvonalán álló eü-i berendezésekkel volt ellátva:……………………… , ……………………………………… vízvezetékek álltak a lakosság rendelkezésére.

Az első kórházakat ……………….. is ………………………… alapították. Egyes adatok szerint a ……………………………………………………………………………………………kórháza 1337-ben létesült.

A 15. század végén Budán már ……. , Pesten ……. kórház működött.

Forrás:

2. feladat – Betegségek anno (3 pont)

Mi volt a spanyolnátha?..........................................................................

Miért nevezték így? ..............................................................................

Mikor érte el Budapestet? ......................................................................

Forrás:

3. feladat – Képzés (7 pont)

Minek a rövidítése a SOTE?......................................................................

Hogy nevezik jelenleg?...........................................................................

Kiről nevezték el?.................................................................................

Miért tartják az anyák megmentőjének?......................................................

Forrás:

4. feladat – Híres orvosok

Budapest több kórháza orvosok nevét viseli. Kik ők?

Írd a helyes állítás számát az orvos nevéhez!

Korányi Frigyes
Heim Pál
Nyírő gyula
Schöpf-Mérei Ágost

1. Az első magyar gyermekgyógyászati tankönyv szerzője.

2. Ideg és elmegyógyász.

3. Kezdeményezte a TBC elleni küzdelmet.

4. Az 1848/49-es szabadságharc után száműzték Budapestről.

5. Gyermekorvos.

6. Belgyógyász.

7. Tanulmányait Padovában végezte.

8. Részt vesz a cardizol- ill. elektrosokk klinikai kidolgozásában.

9. Megalapítja az első ortopédiai intézetet Magyarországon.

10. Pozsonyi, pécsi, és budapesti egyetem gyermekgyógyászat tanára.

Forrás:

5. feladat - Kórházak a XIII-XIV. században

Állítsd párba a hajdani kórházak elnevezését a feltételezett helyükkel!

1. Szent László lovagjainak kórháza	a. a mai Városháza környéke
2. Szent Erzsébet Kórház	b. Óbudától északra
3. Szent háromság kórháza	c. a mai Szép Juhászné környéke
4. Domonkos apácák kórháza	d. Császár fürdő
5. Szent Lélek kórháza	e. Margitsziget
6. Szent Miklós kórháza	f. Rudas fürdő

Forrás:

A nyuszi, mint húsvéti jelkép

Régen a természeti népek is ünnepelték a tavasz kezdetét, és később ezekre a hagyományokra épültek a keresztény húsvéti szokások.
Ekkor még a nyúl a tavasz istennőjének szent állata volt, amely a termékenységet és a megújult természetet szimbolizálta. Ösztrát, a teuton istennőt általában nyúl fejjel ábrázolták. Egy monda szerint tavaszünnepen az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni, ezért kedvenc nyulát madárrá változtatta. Ez a varázslatos szent állat festett tojást hozott a gyerekeknek a megújult élet jeleként. Igaz vagy sem ez a történet, mindenesetre a keresztény húsvét pogány gyökereit erősíti.
Egy német legenda szerint a XVI. században kötelező volt beszolgáltatni a gyöngytyúkot tojásaival együtt a földesúrnak. Később Németország egyes vidékein húsvétkor az emberek gyöngytyúkkal és azok tojásaival ajándékozták meg egymást. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, rövidítve Hasel, a nyúl pedig Hase.
A néprajzkutatók szerint a nyúl félreértés, félrefordítás miatt hozza húsvétkor a piros tojásokat.
Végül is az ősi szokások és hiedelmek összeolvadtak azzá az ünneppé, amit ma húsvétként ismerünk. A nyuszi pedig bármilyen formában jelenik is meg ezen az ünnepen, megmaradt annak ami mindig is volt: a tavasz és az újjászületés hírnöke.

Forrás:
Házi kedvencek. 2011. tavasz
Húsvéti nyúl

Húsvét

Babits Mihály: Húsvét előtt

S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva belül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:

ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zúgásán át, dalomnak izét
a kínnak izén
tudnám csak érezni, akkor is
mennyi a vér! --
szakadjon a véres ének!

Van most dícsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hűlni borogatott
ágyúk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:

mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,

mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szűz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:

én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érezni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:

de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,

ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezrek
várta, lélekzetadó, szent,
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!

hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön új március,
viruljunk ki újra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!

Ó, béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!

Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra.
Testvérek, ha túl leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bűnös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!

Rónai szavalóverseny

Köszönöm Nektek, kedves szavalóim - Aleksza, Gina, Ivett, Szilvi, Péter - ezt a szombat délelőttöt. Szépek voltatok, jók voltatok, eredményesek voltatok! Kell ennél több? Gratulálok a csapat II. helyéhez és természetesen Aleksza, Ivett egyéni ezüstjéhez is.

Apróságokból világváros 14. forduló

Mezőgazdaság

1. feladat

„Végig a Stefánián…”

A Városliget reprezentatív nagyvárosi parkká való átlényegítésének fontos kísérője volt a Stefáni út kiépítése.

Egészítsd ki a szöveget a valós adatokkal! (6 pont)

A Stefánia út kiépítése - mely nevét a népszerű ……………trónörökös hitveséről kapta - ……………….és ……………….között zajlott.

Tíz évvel később felépült a mágnásvilág kaszinója a …………….. Klub.

Az népszerű kocsikorzó elnevezése többször változott az idők során. Volt Corso út, majd 1945 és 1962 között …………………………… út, majd 1990-ig …………………………………út volt.

Forrás:

2. feladat

Ligeti etimológia

Jókai így írja le a századforduló Városligetét az Osztrák – Magyar Monarchia III. kötetében:

„Jelenleg a Városliget Budapest népéletének gyűjtőmedencéje az év minden szakaszában. Itt találkoznak, sőt egymással össze is vegyülnek a high-life élvezetei a low-life mulatságaival. Egyszer a köznép a szereplő, az elegáns világ a néző, máskor a turf, a corso képezi az arénát, ahol a créme a szereplő és a plebs a néző.

2. a) Add meg a kiemelt szavak jelentését! A jelentés megadásához használj forrást! (6 pont)

2. b) Írd át a szöveget mai szóhasználatúvá. Cseréld ki a régies szavakat, kifejezéseket! (Itt nem kell forrást használni – saját kútfő J) (6 pont)

Forrás:

3. feladat

A Füvészkert főszereplője Molnár Ferenc regényének, más budapesti parkok, kertek is több irodalmi alkotás helyszínei. Párosítsd a regényt és a helyszínt! (5 pont)

Terület	Irodalmi alkotás
Városliget
Rákos mezeje (Rákos-patak Kerepesi út közötti terület)
Múzeum-kert
Margit-sziget

Arany János: Toldi, Eötvös József: Magyarország 1514-ben, A Pál utcai fiúk, Déry Tibor: Az óriáscsecsemő

Forrásk:

4. feladat

Buda mezőgazdaságában kezdetektől kiemelkedő szerepe volt a szőlőművelésnek. A 18. században elsőként a budaiak dolgozták ki a szőlőhegyi szabályokat. Milyen elveket fogalmaztak meg benne? (5 pont)

Forrás:

5. feladat

A szőlőművelés elmaradhatatlan része a szüret. A budai szüret az 1870-es évekig hivatalos ünnep volt.

5. a) Mutasd be röviden,10-15 mondatban, hogyan zajlott egy ilyen mulatság! (10 pont)

5. b) Magánemberek is szívesen rendeztek szüreti mulatságokat.

Ki volt az a 19. századi író, aki szintén látványos mulatságokat szervezett? (1 pont)

Forrás: