Könyvek rendszerezése

Szépirodalmi művek elrendezése

A szépirodalmi műveket a polcokon a szerző vezetékneve alapján, szoros ábécérendben helyezzük el. A rendezés alapja a könyvtári ábécé, nem teszünk különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között, illetve nincsenek benne kettős betűk. Tehát nincs különbség az A, illetve az Á betű, csakúgy, mint a Z és a ZS betű között.

Nagyobb könyvtárakban a könyv helyét a könyv gerincén is feltüntetik. Ez az azonosító az ún. Cutter-szám vagy betűrendi jel. A Cutter-szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének ábécé szerinti sorrendjében nő. Természetesen a szám minden betűnél újrakezdődik.
Ha egy könyv több szerző művét tartalmazza akkor a könyv címe szerint soroljuk be. Ha egy szerző több könyvet is írt, akkor azok a mű címe szerinti szoros ábécé alapján következnek. Ilyenkor azonban a cím elején lévő névelőket nem vesszük figyelembe.

Ismeretterjesztő könyvek elrendezése

Az ismeretterjesztő műveket témájuk szerint csoportosítjuk. A csoportosítás alapja a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás, röviden ETO vagy szakjelzet. Az ETO a könyveket 10 főcsoportba sorolja, ezeken belül 10 csoportba, ezeken belül 10 alcsoportba stb.
Nagyobb könyvtárakban azonos ETO-szám esetén a könyveket még kiegészítik a Cutter-számmal is, így a könyv tényleges helyét az ETO-szám és a Cutter-szám együttesen határozza meg.

Emlékeztetőül a főosztályok:
0 Általános művek
1 Filozófia,pszichológia,erkölcs
2 Vallástudományok
3 Társadalomtudományok
4 (üres)
5 Természettudományok
6 Alkalmazott tudományok, technika
7 Művészetek, sport, játék
8 Nyelv- és irodalomtudomány
9 Földrajz, történelem, életrajzok