Bejegyzések
Iskolánk 100. évfordulója tiszteletére
Régi, elsárgult felső kereskedelmis értesítőket, Telekis évkönyveket lapozgatva, olvasgatva próbálom elképzelni, vajon milyen lehetett az a „komoly munkaiskola, ahol az élet hivalkodásának nincs helye…ékszert egyetlen leányon sem tűrünk, selyemrongyozást szigorúan tiltunk.” (1928/29)
Hogyan éltek, mit gondoltak, tanultak, olvastak a „télen egyforma kék-kalappal, s nyáron egyforma fehér-kalappal, … kék vagy fekete berakott aljban, fehér vagy fekete harisnyában” iskolába járó „serdülő leányok” ?(1928/29)A könyvtár történetéről sajnos elég keveset tudunk, az iskolai értesítők, évkönyvek szolgálnak némi információval.
Az 1916/17-es értesítő szerint „visszakapta régi kis helységeit a tanári és az ifjúsági könyvtár… és a Tekintetes Tanács az ifjúsági könyvtár pótlására – soron kívül – 370 koronát utalványozott”.
Már az 1910-es évek végén is értő kezek gondoskodtak a iskola könyvtár anyagának gyűjtéséről.
Bizonyítják ezt a még ma is polcon lévő ezerkilencszázas évek elején kiadott munkák pl. Arany László, Vajda János, Gyulai Pál, Cholnoky Jenő, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Jósika Miklós, Petőfi Sándor művei; és a kézikönyvtár szép kötésű, aranyozott feliratú kézikönyvei: Franklin kézilexikona, Pintér: A magyar irodalom története, Acsády: A magyar birodalom története, Szalay-Baróti: A magyar nemzet története, Hóman-Szekfű: Magyar történet, Wells, H.G.: A világtörténet alapvonalai, Nuovo Dizionario Italiano-Tedesco stb.
Mennyi mindenről tudnának ezek a könyvek mesélni!
A kezdetektől az iskolában külön tanári és ifjúsági könyvtár működött. Az 1924/25-ös tanévben 846 kötetet tett ki a két könyvtár együttesen.
Az 1928/29-es tanévben 900 pengő értékben kaptak a „szegénysorsú” tanulók kölcsöntankönyvet és az „iskolai ifjúsági könyvtár készlete körülbelül 2000 pengő értékű.”
Említést érdemel a tanév egyik eseménye, amikor a „Magyar Könyvhét jelentőségét magyaráztuk meg tanítványainknak”.
Evvel kapcsolatban engedtessék meg egy kis kitérő:
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezésében, Supka Géza, a Literatura folyóirat főszerkesztője kezdeményezésére tartották meg az első Ünnepi Könyvhetet 1929. május 12. és május 20. között.
MTA dísztermében gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter tartott ünnepi beszédet; P. Márkus Emília elmondta Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című versét; az akkori Telekisek hallhatták Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós, Voinovich Géza felolvasását.
Május 14-15-én az utcákon 10% árengedménnyel, írók részvételével zajlott a kedvezményes könyvvásár.
Az ünnepi könyvhét azóta is - immár nyolc évtizede - egyedülálló kulturális rendezvénysorozat, évről évre töretlen sikerrel és népszerűséggel.
Vajon gondoltál-e erre kedves olvasó, az idei 82. ünnepi könyvhéten?
Írásos feljegyzések szerint a 1930/31-es tanévben a tanári könyvtár állománya 850 mű 1142 kötetben 4100 pengő értékben, míg az ifjúsági könyvtárban 980 mű 1120 kötetéből válogathattak a leányok. E könyvek értéke 3568 pengő.
Mivel „iskolánk a székesfőváros legelső és legrégibb női felső kereskedelmi iskolája” az iskolafenntartó hatóság hangsúlyt helyezett a könyvtár gyarapítására, hiszen a 1932-ben a tanári és az ifjúsági könyvtár is új szekrényeket kapott. Az 1933/34-es tanévben 128 mű (295 kötet) új beszerzés történt 1611 pengő értékben.
„Tetemes kiegészítést nyert és újrakötést az ifjúsági könyvtár és a tanári könyvtár.”- olvashatjuk 1935-ből.
A tankönyvekkel kapcsolatban mintha a mai helyzetről olvasnám a következő mondatokat:
„ A mostani nehéz gazdasági viszonyok között és a tankönyvek drágasága mellett rendkívüli jótétemény… a tanulók tankönyvekkel való ellátása…Ezt igazságosan …kellett végrehajtani s a szétosztás igen nagy munkát rótt a Tanárnőre…201 tanuló részesült tankönyvsegélyben (607 tankönyv 3601 pengő értékben) - hangzott a beszámoló 1936-ban.
(Összehasonlításképpen: egy tisztviselő, kezdő tanár 150 pengőt keresett; 1 db zsemle 4 fillér, ½ kg fehér kenyér 40 fillér, míg egy tankönyv közel 6 pengőbe került…)
A könyvek mellett nem esett szó még a folyóiratokról. Az iskola 1935. évi folyóirat előfizetése 500 pengő; 37 féle folyóiratot lapozgathattak, olvashattak a tanárok, tanulók. Két évvel később olvashatjuk, hogy a tanulók évfolyamonként „a folyóiratok (Irodalomtörténet, Nyelvőr stb.) tartalmáról rendszeresen beszámoltak.” És szerepel az értesítőben egy olyan felmérés is, miszerint 142 tanuló „irodalmi folyóiratot (Magyar Lányok, Reménysugár, Ünnep, Új Idők stb.) rendszeresen olvas.”
Meg kell emlékeznünk az iskola gazdag ifjúsági könyvtárának működéséről, amelyet „dr. Kornis Ferenc tanár bonyolít le a legnagyobb mintaszerűséggel”. A tandíjszabályzat szerint évenként a beírási díjak 10-10 %-át fordították a tanári könyvtár és az ifjúsági könyvtár gyarapítására, így a 30-as évek elején közel másfélezer kötet áll a tanulók rendelkezésére „s a kötelező irodalmi olvasmányok annyi példányban vannak, hogy minden tanuló szüleinek megterhelése nélkül juthat azokhoz.”
1939-ben már közel 3000 kötet állt a tanárok és tanulók rendelkezésére. Az iskola 1939/40-es évkönyve szerint „Az ifjúsági könyvtárt az idei tanítási év folyamán új helyiségbe tettük át, mert a könyvtár eddigi elhelyezése - az egyik osztályteremben – a könyvtár használatát igen megnehezítette. A tanév folyamán a tanulók 1380 könyvet vettek kölcsön.”
Az évkönyvek 1942-ben megemlítik, hogy egy 32 nm-es tanári könyvtárterem létezik, ami még a 1946/47-es tanévben is megvolt.
A következő két évtizedről semmilyen írásos feljegyzés nem található. Annyit tudunk, hogy a ma is élő leltárkönyv 1. leltári számú könyvét - Aiszkhülosz: Drámái - 1965. március 1-jén vették állományba; nagy valószínűséggel egy újraszámozás történt. Az 1970-es leltározási jegyzőkönyv szerint „a könyvek tárolása nem megnyugtató módon történik, hiszen folyosón, tantermekben vannak elhelyezve. A könyvtár helyisége olyan pici, hogy mindössze 3 könyvszekrény helyezhető el benne.”
Köszönet az elődöknek, akik hosszú éveken át szeretettel, szorgalommal, kitartással végezték munkájukat, akik hűséges őrizői voltak a könyvtárnak - hiszen a mai állomány nem jöhetett volna létre az ő áldozatos munkájuk nélkül.
Hosszú múltra és szép hagyományokra visszatekintő könyvtárunk 1996-tól szép, tágas, esztétikus környezetben, közel 100 nm-es teremben fogadja az iskola tanulóit, tanárait, dolgozóit.
Könyvtárunk sokféle lehetőséget biztosít a tanulásra, önművelésre, a különböző versenyekre, vetélkedőkre való felkészülésre, a szabadidő hasznos eltöltésére.
A tervszerű állománygyarapítás eredményeképpen a centenáriumi évben több mint 16.000 dokumentum közül válogathatnak tanulóink és tanáraink. Ennek nagy része könyv, tankönyv, de ma már természetes az audio CD-k, videokazetták, CD-ROM-ok, DVD-k gyűjtése, hiszen ezek nélkülözhetetlen információhordozók a mai olvasók számára.
Különösen fontosnak tekintem a kézikönyvtár fejlesztését, ami lassan eléri az 1000 kötetet. Az alapműveken kívül szinte az összes szaklexikon, a 20 kötetes Britannica Hungarica, a Magyar Nagylexikon, Larousse Enciklopédia, művészettörténeti sorozatok, albumok, nyelvészeti könyvek, szótárak, történelmi forrásmunkák, atlaszsorozatok is megtalálhatók. Nem egy könyvünk – amely a az XIX.sz. végén, a XX. sz. elején jelent meg – komoly kultúrtörténeti értéket képvisel.
A kézikönyvtáron belül külön kis egységet képeznek az Európai Unióval foglalkozó kiadványok.
E tudatos munka elismeréseként a Fővárosi Pedagógiai Intézet 1997-ben könyvtárunkat ’Kíváló Iskolai Könyvtárrá’ minősítette.
Iskolánk szinte minden tanulója, tanára és dolgozója is a könyvtár beiratkozott olvasója, és többségük aktív használója.
A teljes könyvállomány szabadpolcon van, alkalmas a nézelődésre, böngészésre, szemlélődésre.
A könyvek elhelyezése világos, logikus. A szépirodalmi művek szerző szerinti betűrendben sorakoznak a polcon. Külön csoportot alkotnak a kötelező olvasmányok és a versek.
Az ismeretterjesztő irodalom elhelyezése a könyvtári szakrendhez igazodik. Nagyságrendileg legjelentősebbek a társadalom-, irodalom- és történettudományi munkák. Az utóbbi években a természettudományi irodalom fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk.
Iskolánkban a könyvtárhasználat programja – a két befogadó tárgyon kívül (informatika és magyar) – minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi nevelési feladatként jelenik meg.
A 9. évfolyamos tanulók könyvtárbemutató órákon ismerkednek meg a könyvtári renddel, a könyvtár használatával és a különböző könyvtártípusokkal.
Az informatikában és a magyar nyelvben található könyvtári ismeretek biztosítják a közös alapvető tudás megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget sokoldalú alkalmazásukra. Ezért a 10. évfolyamos tanulóknál a fő hangsúly természettudományos tantárgyak könyvtárhasználatára helyeződik. A könyvtárra épülő szakórák természetesen az órarendhez és a tananyaghoz igazodnak. Így a tanulók megismerkedhetnek az adott tantárgyhoz kapcsolódó szak- és ismeretterjesztő könyvekkel, lexikonokkal, elmélyítve ezzel tudásukat és segítve egyéni felkészülésüket.
Végül, de nem utolsó sorban essék egy pár szó a számítógépekről. A könyvtári munkában két területen jelent nagy segítséget a számítógép. Munkaeszközként a Szikla 21 integrált könyvtári programmal dolgozom. Minden új dokumentum nyilvántartásba vétele géppel történik, ezenkívül a program felöleli a könyvtári adminisztráció teljes területét. Hatékonyan segíti a dokumentumok feltárását és többszempontú visszakereshetőségét.
A másik fontos felhasználási területe az olvasók, tanulók információszerzésének segítése.
A könyvtárban hét számítógép áll az érdeklődők rendelkezésére. Ma már elképzelhetetlen egy könyvtár internet nélkül, de nagyon fontosnak tartom az egészséges arány megtartását, hogy a lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek tudásanyagával együtt használják ki a diákok az internet adta páratlan lehetőségeket.
A könyvtárban megszűnik az idő; bármikor szívesen állok a tanulók, az érdeklődők, az egy-egy óra előtt „nehéz helyzetbe” kerülő diákok rendelkezésére.
A kölcsönzésen, a könyvtári kutatómunkán, a konkrét könyvtári tevékenységen túl nagyon felüdít egy-egy beszélgetés; örülök, amikor a diákok csak bekukkantanak: egy mosoly és viharzanak tovább.
A könyvtárban hatalmas faliújság hirdeti a fontos eseményeket, évfordulókat, amelyeket a diákokkal közösen készítünk.
Tanárok, tanulók tájékozódhatnak a kulturális programokról, világnapokról, érdekességekről; híreket, és információkat szerezhetnek az őket érdeklő eseményekről.
A hétköznapokat színessé varázsolják az ünnepek, évfordulók, versenyek. Mindig nagy lelkesedéssel, komoly munkával készülünk a kiállításokra, megemlékezésekre, vetélkedőkre.
Ez a kerek évforduló, az évkönyv most lehetőséget ad arra, hogy ezek ne kerüljenek feledésbe; egy csokorra valót gyűjtöttem az elmúlt évek eseményeiből (KÉPEK)
Világnapok, ünnepkörök (Luca-nap, Advent, karácsony stb.), nemzeti ünnepeink és az ezekhez kapcsolódó könyvkiállítások
1956-os irodalmi kiállítás
Eredeti 1956-os napilapok kiállítása Van Gogh kiállítás,
Nyugat kiállítás - Kávéházi-sarok kialakítása - „Best of Nyugat”
Világnapok, ünnepkörök (Luca-nap, karácsony stb.), nemzeti ünnepeink
Reneszánsz plakát kiállítás
Föld Éve pályázat és kiállítás
Kazinczy 250 – A magyar nyelv éve
Erkel Ferenc 200
Munkácsy Mihály élete és művészete
Széchenyi emlékév – dokumentum és képkiállítás
Remélem, hogy még nagyon sokáig mondhatjuk, hogy könyvtárunk az iskola mindennapi életének nélkülözhetetlen színtere.
Olyan hely, ahová szívesen járnak be a diákok és tanárok, akár irodalomgyűjtés miatt, órákra való készülésre, akár programokon való részvételre, vagy csak egy kis beszélgetésre.
Mottó:
„Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
…
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.” (Reményik Sándor: Akarom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése